Miért kerültem fel az adóslistára (KHR)?

Egyre több hitelt veszünk igénybe és ezzel együtt a hitelfelvétellel kapcsolatos ismereteinknek is bővülniük kellene. Sajnos nem így van. Még ma is nagyon sokan csak akkor jönnek rá, hogy miről is szól a banki adóslista, hogy az hogyan is működik, amikor már megváltoztathatatlanul felkerültek rá…

A Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: KHR) a korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) új elnevezése. Ezt az adósnyilvántartási rendszert a bankok, pénzügyi szervezetek hozták létre, ők kezelik az abban szereplő adatokat a BISZ ZRt. (nyilvántartás kezelője) technikai segítségét felhasználva.

További fontos információk a Központi Hitelinformációs Rendszerről (KHR) Banki adóslista szabályai >>

Mikor kerülhet fel valaki a banki adóslistára?

Abban az esetben kerülhet fel valaki az adóslistára, ha “a természetes személy a szerződésben vállalt kötelezettségének, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll.”
A mindenkori minimálbér összegét itt tudja megnézni: Minimálbér összege

Kevesen tudják, hogy hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az adósnyilvántartásba, amennyiben hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható.
Bekerül a KHR-be az is, aki bankkártya visszaélést követ el (pl.lopott kártyát/adatokat használ). De a hitelkártya késedelmes törlesztése esetén és diákhitellel is fel lehet kerülni a listára.

Fontos azzal is tisztában lennünk, hogy amennyiben az adós nem fizet és a bank rajtunk, mint kezesen próbálja meg a követelést “behajtani”, akkor mint kezesek is felkerülhetünk a banki adóslistára (BAR/KHR).

A Központi Hitelinformációs Rendszer működése

A KHR (korábbi nevén “BAR”) lakossági rendszere tartalmazza minden természetes személy adatát, aki a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződését vagy hitelkártya szerződését a törvényben részletezett módon megszegte.

A lakossági rendszer három alrendszerre tagolódik: a hitelmulasztásokat, a bankkártya-visszaéléseket, és a csalás miatt elutasított hitelkérelmeket nyilvántartó alrendszerre.
Mindhárom alrendszer negatív listás nyilvántartás, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek csak abban az esetben kerülnek fel a listára, ha a törvényben meghatározott feltételek szerinti vétségeket követnek el. Tehát csak a problémás ügyeket regisztrálják, nem az összes hitelügyletet.

Az adóslistára kerültek két kategóriába tartoznak: aki már kifizette a tartozását (“passzív” adóslistás) és aki még nem (“aktív” adóslistás). A passzív adóslistások számára több lehetőség adódik hitelfelvételre, hitelkiváltásra, stb., amivel az anyagi helyzetét rendezheti az ember.

A törvény előírásai szerint a banki szerződéskötés megkötésekor az ügyfelet tájékoztatni kell az adóslistára való felkerülés lehetőségéről és szabályairól. Hogyan szerezhetünk arról tudomást, hogy milyen adataink vannak a nyilvántartásban? >>