Mégis nagyon kevesen veszik igénybe ezt a lehetőséget, ami minden bizonnyal a tájékozatlanságra, az információ hiányára, az attól való félelemre, hogy mi lesz öt év után, vezethető vissza.

Segítségünkkel az árfolyamgát után megszabadulhat a nyomasztó devizahitelétől.

Az árfolyamgát egy féllábú óriás

Az árfolyamgát egy remek lehetőség arra, hogy akár 25%-kal csökkentse a havi törlesztőrészletét, hogy mentesüljön általa a havi bizonytalanságtól: mennyi lesz a CHF árfolyam, hogyan nő a havi törlesztőrészlete.

Közreműködésünkkel olyan megtakarítási programban vehet részt, amelynek a végén alacsony kamatozású forint hitelre cserélheti devizahitelét, milliókat megspórolva, jelentősen lecsökkentheti a tartózását, törlesztőrészletét.

Az árfolyamgát az egyik láb, de kell mellé egy megtakarítási láb is, hogy ne kerüljön 5 év múlva még nehezebb helyzetbe!

Keressen meg bennünket, várjuk érdeklődését:

dr.Tatár Attila

info@bankweb.hu (telefonszámot és lakóhelyet adjon meg)

Az időseknek is lehet pénzre szükségük, de félnek a hiteltől, mert ha gond volna a fizetésével, akkor a lakásukat elveszíthetnék. De a bank sem ad hitelt egy bizonyos kor felett. Van megoldás….

Életjáradékból lesz a megélhetés

Kössön életjáradéki szerződést. Több megoldás közül is választhat. A legfontosabb feltétel, hogy legyen egy forgalomképes és tehermentes ingatlana, amely legalább 15 MFt-ot ér.  Fontos feltétel az is, hogy az életkora 65 év feletti legyen.

Nem kell tovább nélkülöznie

Sokan élnek egyedül, nélkülözve vagy gyermekeiknek szeretnének segíteni, esetleg kisebb tartozásuk van, amit rendezni kell. Van megoldás ezekre az élethelyzetekre, keressenek meg bennünket és segítünk.

Nincsenek előzetes költségek, ingyen kaphat egy kedvező életjáradéki ajánlatot és akkor dönthet, hogy jobbá teszi-e az életét.

Kérje részletes tájékoztatónkat:

dr.Tatár Attila
E-mail cím: info@bankweb.hu
Telefonszám: 20/462-88-50 vagy 1/239-0370.

Már működik a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET)  információs telefonvonala. A helyi tarifával hívható kék számon a törvényben megszabott jogosultsági feltételekről kaphatnak általános tájékoztatást az érdeklődők.

Az Országgyűlés a napokban fogadta el a Hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényt, így minden feltétel ismertté vált – emlékeztet a társaság közleménye. A NET program azokon a leginkább rászorult hiteladósokon segít, akiknek a szerződését a hitelező bank már felmondta, és ingatlanuk a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok közé került.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2011. december 15-től információs kék számon érhető el, amelyen munkatársai munkanapokon 8.00 és 18.00 óra között válaszolnak a jelzáloghitel-törlesztés miatt nehéz helyzetbe került hiteladósok jogosultsági feltételekkel kapcsolatos kérdéseire.Az érdeklődők a programról általános tájékoztatást a helyi tarifával hívható 06-40-100-444 -es kék számon kaphatnak.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy ezeknek a feladatoknak az állam a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságon (a Nemzeti Eszközkezelőn) keresztül tesz eleget. A Nemzeti Eszközkezelőt kormányhatározat alapján 2011. augusztus 29-én alapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Az indítvány szerint a hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként, s ha konszolidálódik a helyzete, visszavásárolhatja a lakást vagy az érintett ingatlant.

A koncepció szerint a nehéz helyzetbe került és szociálisan rászoruló adósok ingatlanának a tulajdonjogát az állam szerzi meg. A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy mely hiteladósok kérhetik ingatlanuk állam általi megvásárlását, a vételár összegét, az eladót terhelő egyéb kötelezettséget. A konstrukció lényeges eleme, hogy az állam tehermentes ingatlant szerezzen meg.

A javaslat szerint az állam célja, hogy a hiteladós visszaszerezze a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlan tulajdonjogát. Ennek érdekében a bérleti jogviszony ideje alatt a törvényjavaslatban meghatározott ideig a bérlőt visszavásárlási jog illeti meg, amely alapján kezdeményezheti az ingatlan visszavásárlását.

Ebben az esetben a vételár a jelzáloghitel szerződésben meghatározott forgalmi értéknek a szerződés megkötésekor kifizetett önerő értékével és a jelzáloghitel szerződés megkötésétől a hiteladós által kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, vagy a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb összeg.

A javaslat meghatározza, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakások vételárának alapja a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték. A konkrét vételár a forgalmi értéknek az adott ingatlan fekvése szerint meghatározott százalékos aránya, Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százaléka, egyéb városokban az 50 százaléka, más településeken a 35 százaléka.

A törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a hiteladós az ingatlan tulajdonjogát visszaszerezze. Ennek érdekében az adásvételi szerződés megkötésével a Nemzeti Eszközkezelő visszavásárlási jogot enged az ingatlan eladója számára. Az ingatlan visszavásárlására csak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 6 hónap után lesz lehetőség, és az 24 hónapig áll fenn azzal a kikötéssel, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén (például, ha tartósan nem fizetik a bérletet), ez a jog is megszűnik.

A visszavásárlási jog a hiteladóst akkor is megilleti, ha a lakóingatlan időközben települési önkormányzati tulajdonba kerül. A javaslat meghatározza a lakóingatlan visszavásárlási vételárát is.

A javaslat szerint azok ajánlhatják fel az ingatlanukat megvételre az államnak, akik szociálisan rászorultak, legalább két gyermeket nevelnek, és a törvényben rögzített összeghatár alatt van a felvett hitel összege. Első hallásra a rendszer keretei jók, de ha megnézzük a részletes szabályokat, akkor kiderül, hogy nagyon szűk kört érint – állapítja meg a Policy Agenda elemzése.

Az elemzés a háztartások megoszlása, illetve a hitellel rendelkező háztartások száma alapján azt a potenciális kört, amelyen a  Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) segíthet, 1500-2000 háztartásra becsli, ami a bajba jutott hitelesek 2,5-3 százalékát jelenti csupán.

A szociálisan rászorultnak ugyanis az számít, aki aktív korúak ellátásában részesül, azaz, ha a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nem haladja meg a 25 650 forintot. A jövedelmi helyzeten felül ugyancsak feltétel, hogy az ellátást kérelmezőnek ne legyen munkahelye (kivétel a közfoglalkoztatás és az egyszerűsített foglalkoztatás).

Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében az egyik szülőnek munkanélkülinek kell lennie, míg a másik nem nagyon kereshet többet, mint a minimálbér, különben nem lesznek jogosultak a jövedelem korlát elérése miatt a támogatásra – mutat rá az elemzés.

Egy ilyen családnak a havi összjövedelme (családi pótlékkal, segéllyel, munkabérrel együtt) nem nagyon haladja meg a 120-130 ezer forintot. Főleg, ha hozzávesszük, hogy a két felnőttel és két gyermekkel számolva a létminimumérték a KSH szerint 228 ezer forint körül volt 2010-ben. Azaz ilyen jövedelemi viszonyok között nehezen képzelhető el, hogy ezek a családok tömegesen jelzáloghitellel rendelkezzenek, főleg azt figyelembe véve, hogy az említett példában a legmagasabb jövedelemszínvonallal számoltak.

Segítség csak keveseknek

A NET tehát nagyon kevés embert ér el, ráadásul, akik potenciális alanyai lehetnek ennek a kezdeményezésnek azok sem biztos, hogy képesek lesznek vállalni a feltételeket. Az állam ugyanis, ha meg is vásárolja az ingatlant az adóstól, akkor is lakásbérleti díjat vár a használat fejében. A lakbér mértéke egyelőre nem ismert, mivel a törvényjavaslat szerint azt később a kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben magas lesz a bérleti díj, akkor természetesen kérdéses, hogy azt melyik rászoruló család lesz képes kifizetni.

Ugyancsak nehezíti a programba való bekapcsolódást, hogy az nem csak az adós és az állam akaratától függ, hogy kivásárolják-e a hitelből a nehéz helyzetbe került embert vagy sem. Ehhez a banknak, vagy ha több jelzálogjoggal rendelkező hitelintézet is van az adott ingatlanra, akkor bankoknak is kell a hozzájárulása. Nekik ugyanis mindenképpen azzal kell, számolniuk, hogy az állam nem a teljes hitelösszeget fizeti ki, hanem annak csökkentett részét. Amennyiben a bank úgy
érzi, hogy árverezéssel az ingatlant magasabb áron értékesíteni tudja, mint az állam által garantált ár, akkor pénzügyi szempontból az árverezés és kilakoltatás mellett fog dönteni – jegyzi meg az elemzés.

A Policy Agenda összességében úgy értékeli, hogy a kormány nagyon szűkre nyitotta az utat a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által működtetett programban való részvételre. Az elemzők szerint igyekeztek olyan szabályozást lerakni az Országgyűlés asztalára, amely minimálisan sérti csak a bankok érdekeit, de a központi költségvetésnek sem kell mélyen a zsebébe nyúlnia az alacsony részvétel miatt.

Amennyiben érdemi segítséget szeretne nyújtani a kabinet, akkor a Policy Solution szerint a még teljesen el nem lehetetlenült, de folyamatosan ellehetetlenülő családok számára is kellene valamit nyújtani. Vagyis az Eszközkezelő Programot minimum azokra is ki kellene terjeszteni, akik ugyan rendelkeznek munkával, de például a kétminimálbéres kereset már nem ad lehetőséget nekik arra, hogy fizessék a hiteleiket – véli a Policy Agenda.

forrás: napi.hu

Ki szeretné és ti tudja igénybe venni a végtörlesztési lehetőséget? Olvassa el elemzésünket >>>

Szakértőnk dr. Tatár Attila az EchoTV “Aktuális” c. műsorában beszél a végtörlesztés által felvetett kérdésekről >>>

Lakásvásárláshoz vettem fel hitelt, 20 évre. Svájci frank alapon – természetesen, mint mindenki. Akkor jó ötletnek tűnt, sőt nem is volt igazán más lehetőség. De ma már az albérlet sem riasztana annyira, mint akkor. Abból könnyebb lenne kilépni, új életet kezdeni.

De mondja meg nekem valaki, hogy hogyan lehet egy ilyen hitelből szabadulni? Már két éve fizetem és még mindig ugyan annyi a tartozásom. Azt soha sem gondoltam, hogy valóban 20 évig fogom fizetni, bíztam benne, hogy előtörlesztem majd az egészet. Hát egyelőre nem úgy néz ki….

Ha egy Jótündér megjelenne és megkérdezné, hogy melyiket választanám a két jó dolog közül:
- kifizeti helyettem a hitelemet
- varázsol nekem egy tökéletes pasit, aki elvesz feleségül és ketten együtt, összerakva a fizetésünket boldoguljunk

… hát nem is tudom, hogy melyiket választanám. Talán a pasit. Hiszen egy valódi társ a legnagyobb érték a mai világban. A hitelt meg nyögöm most is – egyedül.

Ez most ilyen Jótündéres dolog? Vagy mi? Tényleg érdekel valakit, hogy mit kezdenék 1 millió forinttal? Esetleg nyerhetnék valamit? A lottóban már nem bízom…

Mondja el Ön is a véleményét. Budapest Bank Facebook oldala >>>
(Szponzorált bejegyzés, amely a Budapest Bank kampányához kapcsolódik!)

A banki hitelezés megállt, az életkor határok pedig lehetetlenné teszik a hitelfelvételt egy bizonyos kor felett. Hogyan jutnak az idősebbek pénzhez?

A bankok nem szívesen adnak hitelt az időseknek, be kell vonniuk a hitelügyletbe egy fiatal hozzátartozót, de bizonyos tartozások esetén már egyáltalán nem kapnak hitelt. Pénzre van szükségük, de félnek is a hiteltől, mert ha gond volna a fizetésével, akkor a lakásukat elveszíthetnék. Van megoldás….

Életjáradékból lesz a megélhetés

Kössön életjáradéki szerződést. Több megoldás közül is választhat. A legfontosabb feltétel, hogy legyen egy forgalomképes ingatlana, ami legalább 15 MFt-ot ér.  Másik feltétel, hogy legyen az életkora 65 év felett.
Sajnos nagyobb összegű tartozás rendezésére nincs mód, csak pár százezres elmaradásokat tud az életjáradéki szerződés kapcsán rendezni, a szerződés kapcsán tehermentes ingatlanra van szükség és havi rendszeres járadékot kap.

Amennyiben fontos lehet a tulajdoni jog megtartása (vannak gyerekek, akik később valamikor visszafizetnék a felvett pénzt és tehermentesítenék az ingatlant), akkor erre is van mód.

Nem kell nélkülöznie
Sokan élnek egyedül, nélkülözve vagy gyermekeiknek szeretnének segíteni, esetleg tartozásuk van, amit rendezni kell. Van megoldás ezekre az élethelyzetekre, keressenek meg bennünket és segítünk.

Kérje részletes tájékoztatónkat:

dr.Tatár Attila
E-mail cím: info@bankweb.hu
Telefonszám: 20/462-88-50 vagy 1/239-0370

A bajba került, fizetésképtelen hiteladósok kilakoltatására egy kvótarendszer alapján történik július 1-jétől. Ettől az időponttól egészen október 1-jéig csak a jogszabályban rögzített feltételek szerint van lehetőség a tulajdonos kilakoltatására.

Októbertől már azok is számíthatnak kilakoltatásra, akik ebbe a körbe nem tartoznak bele és a fizetési késedelmük meghaladja a 180 napot. A törvényjavaslat százalékosan határozza meg, hogy évente hány ingatlannál történhet meg a kilakoltatás. A százalékokat arra az ingatlanállományra kell számolniuk a bankoknak, melynél a hiteltörlesztésben 90 naposnál hosszabb késedelem áll fenn.

Nézzük a szabályokat

Fontos, hogy a kilakoltatási szabályok minden olyan magánszemélyre vonatkoznak, akik úgy vettek fel devizahitelt, hogy jelzálog került ingatlanjukra. A moratóriumot véglegesen csak 2015-től oldják fel.

Eredetileg az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. Az utolsó pillanatban aztán egy módosító indítvánnyal lehetővé tették 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanok maximum csak 2 százalékát értékesíthessék.

Mivel a 30 milliós küszöböt meghaladó ingatlanok aránya a 100 ezerre tehető problémás hitellel terhelt ingatlanállományon belül megközelítőleg 8 000 darab, így mintegy 160 nagy értékű lakás lehet az, ami országos szinten kalapács alá kerülhet idén októberig.
Október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe: a bankok 2011-ben összes fedezeti ingatlanuk 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül majd.

A kilakoltatás szabályai

A hiteintézetek a felgyülemlett tartozásokat elsősorban békés úton, peren kívül kívánják rendezni. Késedelem esetén az adósukat levélben szólítják fel a kötelezettségük teljesítésére. Ugyanakkor bevett szokás az adósok fizetési hajlandóságának telefonon történő előmozdítása. Nem árt azonban tudni, hogy az adósok telefonos hívogatása zaklatásnak számít, amiről a rendőrséget értesíteni lehet.

A tartozások nyomon követése és az ügyfelekkel történő kommunikáció azonban időigényes folyamat, ezért fordulnak behajtó, követeléskezelő szervezethez a bankok, amely ezt a tevékenységet helyettük a megbízás alapján elvégzi. A behajtói tevékenység azonban jelenleg nincs engedélyhez kötve, a tevékenykedő cégek kötelezettségei és jogai nincsenek egységesítve, szükséges képzettség és szakmai háttér nincs előírva.

Bár az esetek egy részében ez eredményre vezet, azonban a behajtó cégek hatékonysága megkérdőjelezhető, mivel törvényi felhatalmazás híján csak kevés lehetőségük van céljaik elérésére. Eszközeik csupán a levelezés, telefonon és sms-ben történő megkeresés, egyezkedés és sorozatos felszólítás lehetnek. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy behajtó cég úgy próbál eredményt felmutatni, hogy átlépve a jogszabályokat fizikai megfélemlítést alkalmaz az adóson.

Kilakoltatás csak a bírósági végrehajtó által

Ha a behajtó vagy a hitelező fizetésre felszólító tevékenysége nem vezet eredményre, az eljárás jogi útra terelhető. A végzést a bíróság nem peres eljárásban hozza meg, ami lényegében azt jelenti, hogy a végzés kiállításához a bíróságnak nem kell meghallgatnia az érintetteket. A bíróság határozatainak teljesítéséhez a bírósági végrehajtók munkája jelenti az egyetlen törvényes, jogilag teljes körűen szabályozott utat.

A bank kérésére a közjegyző fizetési meghagyást bocsát ki, ami ha jogerőre emelkedik, a végrehajtás szempontjából már ítélettel egyenlő és a végrehajtókhoz kerül az ügy. Ekkor kézbesítik a végrehajtó okiratot, és ha az adós ekkor sem teljesít, a tartozást lefoglalják a bankszámlájáról, fizetéséből, legvégső esetben pedig a tartozás összegétől függően és a fokozatosság elvét figyelembe véve ingó, majd ingatlan vagyonát is lefoglalhatják.

A végzést tehát minden érintettnek meg kell kapnia a bíróságtól, és itt a kézbesítés szabályai az érvényesek, azaz ha kétszer megpróbálták kézbesíteni, de az érintett személy/család nem vette át, akkor azt kézbesítettnek kell tekinteni. Emellett az önálló bírósági végrehajtónak a kilakoltatás időpontját ki kell tűznie és erről értesítenie kell az érintetteket is. Az értesítés történhet úgy is, hogy azt a végrehajtó kitűzi az érintett által lakott lakás ajtajára.

A bírósági végrehajtó közhatalmi személynek minősül, akit kötelező beengedni lakásunkba. A végrehajtás során állami kényszert is alkalmazhat, így például az adós ellenállása esetén rendőri intézkedést is kérhet. A végrehajtók tevékenységét a végrehajtási törvény szabályozza, ami egyben azt is jelenti, hogy a végrehajtás során a végrehajtó bármely intézkedése ellen a bírósághoz fordulhatnak, kifogással élhetnek a felek

Mi lesz a gyerekek sorsa?

Érdemes még kitérni a kilakoltatás alatt álló családban tartózkodó gyermekek jogaira is. Amennyiben a kilakoltatással érintett családban kiskorú gyermekek is vannak, a végrehajtónak a kilakoltatást megelőzően értesítenie kell a gyámhatóságot. Ez esetben a kilakoltatás időpontjában a gyámhatóság is a kilakoltatás helyszínén tartózkodik.

A kilakoltatott család igazolhatja, hogy kiskorú gyermeke lakhatását meg tudja oldani például rokonoknál. Ez esetben a gyámhatóság nem emelheti ki a gyermeket a családból. A kilakoltatott család kérheti, hogy a Családok Átmeneti Otthonában nyerjen elhelyezést, amely lehetőséget biztosít a családok együtt maradására, együttes elhelyezésére rendszerint 9 hónapig.

Végezetül fontos kiemelni, hogy akár a behajtó, akár a bírósági végrehajtó kopogtat az ajtónkon az eljárás költsége végső sorban az adóst terheli. Fontos tudni, hogy a behajtók díjazása nincs szabályozva, vagyis az ár kizárólag a megbízójukkal történt jutalékos megállapodás függvénye, a végrehajtók esetében azonban rendelet határozza meg a járandóságot.

De nem is lehet másról, hiszen a hitelesek terheit a kormány nem lenne képes átvállalni, más pedig a hitelfelvevők helyett miért fizetne? A bankok nem csinálnak lelkiismereti kérdést a dologból…

Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET)

Azok az ügyfelek, akik nem tudják tovább törleszteni hiteleiket az árfolyamgát igénybevételével sem, a banknál kezdeményezhetik lakásuk NET általi megvásárlását, a bankkal közös kérelmet nyújthatnak be a NET-hez. Az eszközkezelő szerepvállalásának kritériumrendszerét később fogják pontosan meghatározni.

Az eszközkezelő egyrészt zöldmezős állami beruházásként elindít egy új házépítési programot – az új ingatlanokban az erre szoruló családokat helyezik el -, másrészt úgy, hogy a bajba jutott adósok lakását megvásárolja, a korábbi tulajdonosok pedig bérlőként az ingatlanban maradhatnak.

A NET Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, a városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át a lakásokat a bankoktól.

180 Ft-os CHF árfolyam – rögzítve

Az árfolyamgát azt jelenti, hogy a devizaalapú lakáshitelek törlesztő részleteit 2014. december 31-ig fix árfolyammal számítják, a svájci frank hitelekét 180, az euróalapú hitelekét 250, a japán jen alapúakét 100 jen/200 forinttal. Mindenki maga döntheti el, hogy élni kíván-e a lehetőséggel -  feltéve, hogy nincs 90 napon túli hitelhátraléka.
A rögzített árfolyam lehetőségének választása a lakáshitelekre és a szabad felhasználású hitelekre egyaránt vonatkozik.

A törlesztőrészletben jelentkező különbséget forint jelzáloghitellé alakítják a bankok, aminek törlesztését 2015. január 1. után kell megkezdeni, a 3 havi Buborral megegyező kamattal. Az állam ehhez 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak, az EU által szabályozott mértékű garanciadíjjal. A garancia mértéke 2015. január 1-jétől 25 százalékra csökken.

Megszűnik a moratórium

Július 1-jétől megszűnik az árverezési moratórium, de a bankok csak fokozatosan értékesíthetik a tulajdonukba került lakásokat: idén októberig csak a kihelyezéskori 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hitelösszegű ingatlanokat árverezhetik el, október 1. és december 31. között negyedévente a problémás hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát.

Bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást: az a bajba jutott adós, aki kisebb lakásba költözik, jelzáloghitelt vehet fel állami kamattámogatás mellett, amit legfeljebb öt évre adnak, s mértéke az NGM honlapján közzétett tájékoztató szerint az első évben legfeljebb 3,5 százalék lehet, a következő években pedig évente 0,5 százalékponttal csökken. Erre évente 1,5 milliárd forintot szánnak.

Visszaállítják továbbá a devizaalapú lakáshitelezést, de csak azok élhetnek ezzel, akiknek a jövedelmük abban a devizanemben van, amiben a lakáshitelt fel kívánják venni, és a minimálbér legalább 15-szörösét keresik. Szerintem nem fognak az emberek tolongani az ilyen devizahitelért….

További kérdések:

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.