Mi az a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)?
Egyre több hitelt veszünk igénybe és ezzel együtt a hitelfelvétellel kapcsolatos ismereteinknek is bővülniük kellene. Sajnos nem így van. Még ma is nagyon sokan csak akkor jönnek rá, hogy miről is szól a banki adóslista, hogy az hogyan is működik, amikor már megváltoztathatatlanul felkerültek rá…

A Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: KHR) a korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) új elnevezése. Ezt az adósnyilvántartási rendszert több mint 450 bank, pénzügyi szervezet működteti  a BISZ ZRt. (nyilvántartás kezelője) technikai segítségét felhasználva.

A bankok célja a nyilvántartás működtetésével nem az, hogy tájékoztassák az ügyfeleiket arról, hogy milyennek tartják a hitelképességüket, hanem az, hogy a hitelképesség megállapítása során már előzetes ismereteik legyenek azokról, akik rossz adósok voltak valamilyen korábbi pénzügyi tranzakció során. Mely bankok vesznek részt az adóslista működtetésében? Ki tehet fel az adóslistára (KHR)?

Mikor kerülhet fel valaki a banki adóslistára?

Abban az esetben kerülhet fel valaki az adóslistára, ha “a természetes személy a szerződésben vállalt kötelezettségének, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll.”
A mindenkori minimálbér összegét itt tudja megnézni: Minimálbér összege

Kevesen tudják, hogy hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az adósnyilvántartásba, amennyiben hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható.

Bekerül a KHR-be az is, aki bankkártya visszaélést követ el (pl.lopott kártyát/adatokat használ). De a hitelkártya késedelmes törlesztése esetén és diákhitellel is fel lehet kerülni a listára.
Az adóslistára kerültek két kategóriába tartoznak: aki már kifizette a tartozását (“passzív” adóslistás) és aki még nem (“aktív” adóslistás). A passzív adóslistások számára mostanában kevés lehetőség adódik hitelfelvételre, hitelkiváltásra, stb., amivel az anyagi helyzetét rendezheti az ember.
Aki már rendezte a tartozását, az még a teljes tartozás megfizetését követően egy évig szerepel az adóslistán (KHR) / Korábban ez 5 év volt!! Részletek az adóslista módosításáról >>>/

Vállalkozók nyilvántartása

A banki adóslista vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartása másképpen működik, mint a magánszemélyekre vonatkozó rész. Amennyiben egyéni vagy társas vállalkozás keretében dolgozunk, mindenképpen érdemes megismerkednünk – már előzetesen is (!) – a szabályokkal. Ne akkor lepődjünk meg, amikor már bajban vagyunk…

A banki adóslista (KHR) vállalkozási rendszere az adatszolgáltatók (bankok, lízingcégek, faktoring és egyéb speciális tevékenységet folytató pénzügyi szolgáltatók) vállalkozási jellegű ügyfeleinek a KHR hatálya alá tartozó adatait tárolja három alrendszerben: hitelszerződések, fizetésképtelen vállalkozások, illetve a felmondott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadási szerződések nyilvántartása. További részletes információk: vállalkozók nyilvántartása a KHR-ben